Nyílt levél a magyar néphez
Mi, e levél aláírói, a magyar társadalomhoz fordulunk, hogy eljuttassuk hozzá az ukrán konzervatív nézőpontot Magyarország jelenéről, jövőjéről és a magyar–ukrán kapcsolatok kilátásairól.
Számos probléma ellenére, amelyek az elmúlt tíz évben országaink viszonyát terhelték, Ukrajnában sokan voltak, akik szimpátiával tekintettek a magyar kormány politikájának bizonyos irányaira. Ezek a következők:
• Magyarország védelme a nem európai országokból érkező migránsok betörésével szemben.
• A gyermekek védelme az LMBT-ideológia káros hatásaitól és ezzel az ideológiával szembeni fellépés általában.
• Magyarország szuverenitásának védelme a globalista nemkormányzati szervezetek befolyásától.
• Magyarország szuverenitásának védelme Brüsszel beavatkozásával szemben; az Európai Unió mint független nemzetállamok szövetsége eszményének védelme.
Mindez reményt adott arra, hogy Közép-Európa olyan régióvá válhat, amely megőrzi etnikai és civilizációs lényegét, s végső soron magát a normalitást is. Reméltük, hogy Ukrajna – miután leküzdi háborús és társadalmi-politikai zavarait – szintén a konzervativizmus útjára lép, és csatlakozik ehhez a valódi Európa-szigethez, szemben azzal az Anti-Európával, amelyet a nyugati globalista elit épít.
Ami a kárpátaljai magyar kisebbség körüli vitákat illeti, véleményünk szerint elsősorban technikai problémáról van szó, amelyet mindkét ország kormányainak hibái súlyosbítottak.
Sajnálatos módon 2014 előtt az akkori ukrán kormányok figyelmen kívül hagyták annak szükségességét, hogy a kompakt közösségekben élő nemzeti kisebbségek integrálódjanak az ukrán társadalomba, különösen az ukrán nyelv elsajátításán keresztül. A 2017-es jogszabályi változások után a másik véglet következett: a magyar nyelvű oktatás korlátozásával próbálták orvosolni az ukrán nyelvtudás hiányát. Az optimális oktatási megoldások keresése helyett az akkori ukrán hatalom kitartott tökéletlen megközelítése mellett. A magyar kormány a párbeszéd helyett agresszív hangnemet választott, ami csak tovább növelte az ukrán fél hajthatatlanságát.
Ezt a helyzetet kihasználták Ukrajna és Magyarország ellenségei keleten és nyugaton egyaránt. Ismeretesek például olyan esetek, amikor az orosz titkosszolgálatok Magyarország-ellenes provokációkat szerveztek Ukrajnában, hogy a magyar közvéleményt országunk ellen hangolják. Másfelől a Soros által finanszírozott „ukrán” médiák rendkívül elfogult álláspontot közvetítettek Magyarországgal szemben.
Meggyőződésünk, hogy a politikai vitáknak azokról a kérdésekről, amelyek technikai megoldásokat igényelnek, a múlté kell válniuk. A kárpátaljai magyar kisebbségnek pedig olyanná kell válnia, ami összeköti, nem pedig szétválasztja országainkat.
Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű agressziója után, 2022-től kezdve, a magyar kormány politikája számos tekintetben ellenségessé vált országunkkal szemben. Például már 2022-ben Magyarország megtiltotta a fegyverszállítmányok Ukrajnába irányuló tranzitját saját területén keresztül. Az Európai Unió intézményeiben Budapest ismételten megkísérelte blokkolni Ukrajna támogatását és az Oroszország elleni szankciókat. Az elmúlt hónapokban a magyar kormány Ukrajna-ellenes tevékenysége még rendszerszerűbbé vált. Ily módon Magyarország gyengíti Ukrajnát és késlelteti a béke elérését.
A Magyarország által Ukrajna kárára végzett cselekedetek mögött egyértelműen kirajzolódik az a törekvés, hogy Budapest megőrizze jó viszonyát Oroszországgal. Lehet, hogy ezt a Moszkvától való függőséget a magyar vezetés saját nemzeti érdekei érvényesítésének egyik módjának tekinti. Valójában azonban ez a függőség hosszú távon káros Magyarország számára, és erkölcsileg is tarthatatlan.
Oroszország olyan erő, amely kárt hoz Közép- és Kelet-Európára. Ukrajna után következő áldozatai Észtország, Lettország, Litvánia vagy Lengyelország is lehetnek. A régió országaira jelentett veszélyével Oroszország arra kényszeríti őket, hogy a Nyugattól függjenek.
Az a tény, hogy Moszkvának sikerült néhány közép-európai országot – köztük Magyarországot – a saját befolyási övezetébe vonnia, csapást jelent e nemzetek korábbi konszolidációs eredményeire. Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy Orbán Viktor álláspontja az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban megromlott Magyarország és Lengyelország viszonyát, és gyakorlatilag szétzúzta a Visegrádi Csoport korábban elért potenciálját.
Emlékeztetni kell arra is, hogy Oroszország az európai népek etnikai önfenntartásának ellensége. Belarusz nevű csatlósa révén Moszkva migránsok ezreit irányítja az Európai Unió határai felé.
Ami a magyar kormány Ukrajnával szembeni politikájának erkölcsi értékelését illeti, képzeljünk el egy férfit, akinek a szomszédja házát tűz pusztítja. Az ő autója akadályozza a tűzoltók bejutását, ám ahelyett, hogy elállna az útból, kijelenti: nem mozdítja el járművét. Viselkedését azzal indokolja, hogy nem akar időt vagy üzemanyagot pazarolni. Nyilvánvaló, hogy ez az álláspont abszurd és erkölcstelen. Még ha ennek a férfinak nem néhány percet, hanem egy órát, s nem néhány deci, hanem egy egész tanknyi üzemanyagot kellene is feláldoznia, akkor is kötelessége volna megtenni ezt a szomszéd érdekében, aki oly sokat veszíthet.
Ukrajna helyzete még ennél is súlyosabb, mint annak az embernek, akinek a háza lángokban áll. Putyin célja nem csupán Ukrajna egy részének elrablása. Végső célja az, hogy az ukránokat mint nemzetet megsemmisítse – asszimiláció révén.
Mindazonáltal mi nem várunk el más országoktól hősi önfeláldozást. De a szolidaritás – az igenis az, amire joggal számíthatunk. A magyar kormány Ukrajnával szembeni lépései ellentétesek az igazságosság alapvető követelményeivel.
Magyarország most a politikai küzdelem fokozódásának időszakába lép, és készül a közelgő választásokra. Egy másik ország polgáraiként nem kommentálhatjuk Magyarország belpolitikai kérdéseit. Ugyanakkor, mint európaiak és a konzervatív világnézet hívei, szeretnénk kifejezni reményünket, hogy Orbán Viktor népszerűségének csökkenése nem vezet majd a konzervativizmus lejáratásához.
Meggyőződésünk, hogy mindazok a legjobb tulajdonságok, amelyekkel a mai Magyarország rendelkezik, nem személy szerint Orbán Viktor érdemei, hanem a magyar társadalom egészéé. Bízunk benne, hogy a jövőbeli választások után Magyarország továbbra is olyan ország marad, amely megőrzi az igazi európai értékeket, de nem követ el végzetes hibát azzal, hogy szövetséget keres egy olyan állammal, amely a múltban annyi szenvedést okozott neki, és ma is egész Európa ellensége marad.
Meg vagyunk győződve arról, hogy a jövő záloga – mind az ukránok, mind a magyarok, valamint Közép- és Kelet-Európa más népei számára – a szoros egységben rejlik. Csak így védhetjük meg nemzeteinket a keletről és nyugatról érkező kihívásokkal szemben, és maradhatunk azok, akiknek Isten teremtett bennünket.
Shevchenko Mykhailo, az Ukrán Konzervatív Kutatások és Innovációk Intézetének alapítója és igazgatója
Zahrebelnyi Ihor, PhD, a “Politikai Teológia” Analitikai és Kutatóközpont vezetője, az Ukrán Fegyveres Erők katonája
Yurchenko Eduard, PhD, az Ukrán Tradicionalista Klub társalapítója, az “Orden” civil szervezet elnöke, az Ukrán Nemzeti Gárda katonája
Olenchyk Andrii, PhD, a “Keresztény Mentőszolgálat” civil szervezet társalapítója
Plokhoy Ihor, a “Keresztény Front” civil szervezet elnöke
Honcharenko Yurii, a “Konzervatív Platform” civil szervezet társalapítója
Syrotiuk Yurii, az Ukrajnai Stratégiai Tanulmányok Nem Állami Analitikai Központjának elnöke, az Ukrán Fegyveres Erők katonája
Oliiynyk Yurii, PhD, az Ukrajnai Stratégiai Tanulmányok Nem Állami Analitikai Központjának igazgatója, az Ukrán Fegyveres Erők katonája
Kovalov Denys, PhD, történész, a Finnország Kutatóközpont alapító-vezetője, az Ukrán Fegyveres Erők katonája
Email: ukrhu.dialogue@gmail.com
